6. rész: A titok

Titkos személy...

- Hallo!!... - mondtam kicsit félősen

- Hello, Katherina, Nikolas vagyok, az ikertestvéred. 

- MIII?? Nekem nincs ikertestvérem!! - akadtam ki.

- Emlékszel a balesetre? - kérdezte kétségbeesetten

- Neem, milyen balesetre? ( emlékeznem kéne? )

- Amikor 5 éves korunkban kint játszottunk az udvaron a halas tavunk mellett, te beleestél.

- Erre én miért nem emlékszem??

- Mert meghaltál!! - mondta én meg elejtettem a telefont. Majd gyorsan felvettem ( nem tört el ).

- Itt vagy?? Mi történt?? - kérdezte aggodóan.

- Ha én meghaltam, hogyan élek most is?? - nagyon kíváncsi vagyok.

- Úgy, hogy dort vagy!! ( amikor ezt kimondta értetlenkedni kezdtem).

- Hogy miii? - kicsit kinevettem, nem hittem neki.

- Dort. - a hangja szomorkás volt.

- Az meg mi?? - vettem komolyra a dolgot.

- Olyan ember aki minden meghalása után újjáéled. - jelentette be.

- Ugyan, ez hülyeség. - nevettem ki. 

- Engem te ne ijesztgess nem is ismerlek. - kiabáltam.

- Katherina hallgass meg. - kérlelt

- Jó, de akkor mondd már.

- Ez nem telefon téma. - közölte.

- Nem találkozok idegenekkel. ( tudtam,hogy talizni akar)

- Bizz bennem, amúgy is bármikor megtudsz ölni! - mondta kicsit félősen.

- Hol találkozzunk?

- A grentmore szikláknál holnap 19:00 - kor.

- Az merre van? - kérdeztem, mert arról még sohasem hallottam.

- A temető mellett van egy nagyon nagy építmény azt nevezzük sziklának. 

- Nevezzük, kivel? - értetlenkedtem.

- Majd megtudod... - ezzel le is tette.

- Héé, itt vagy, még nem fejeztük be.

- LERAKTA-

A hallottak nagyon kikészítettek, ezért fel hívtam Kent, hogy találkozzunk MOST.

A találkába belement bár kicsit kétségbeesett volt a hangja.

Találkozás

(Amíg ide nem ért kint ültem a betonon az út szélén)

Hamar ideért, de hirtelen elsötétült minden és elájultam, hallottam még a kétségbeesett hangját, de válaszolni nem tudtam...
Meghaltam?? 

FOLYTASSAM??